Számomra mindig is nagyon érdekes a különféle országokban élő szokásainak összehasonlítása, kiemelten aktuális és újszerű az internetezési szokások összehasonlítására irányuló kutatás.
Csepeli György és Prazsák Gergő Örök visszatérés? Társadalom az információs korban című könyvük egyik fejezetében beszámolnak az European Social Survey (ESS) kutatásról, melyet 2008-ban végeztek 20 európai ország részvételével.
A kutatás alapfeltevése az volt, hogy az internethasználat szempontjából nem mindegy mennyire fejlett az adott ország. Fontos tényező a politikai beállítódás, a kultúra stb., a szerző ezek mentén vezeti le az internethasználat jellemzőit.
Előzetes elvárásaimnak számos kutatási eredmény megfelelt, de voltak nagyon meglepő – pozitív végeredmények is. Nem meglepő, hogy Nyugat-Európa fejlettebb az internethasználat gyakoriságának szempontjából, Kelet felé haladva egyre kisebb a rendszeresen internethasználók aránya. Vajon hazánk hol áll a nem munkahelyi célú internethasználat témakörében? Magyarország nem végzett előkelő helyen e tekintetben, de tulajdonképpen várható volt, hogy a fejlettebb országok fognak magasabb helyezést elérni. Mi lehet az oka az eltéréseknek? A gazdasági helyzet megmagyarázhatja mindezt? Véleményem szerint az otthoni internetezés gyakorisága és hossza összefüggésben állhat a foglalkoztatottsággal is és ezen keresztül az anyagiakkal. Akiknek van biztos állásuk, nyilvánvalóan megfizethetik az internet előfizetés havidíját, és munkahelyi leterheltségük következtében gyakorta választják a kikapcsolódásnak ezen módját.
Ehhez kapcsolódva említeném meg a kutatás munkahelyi autonómiára vonatkozó részét: ezek a kérdések azt voltak hivatottak megvizsgálni, hogy a munkahelyeken milyen mértékben dönthetnek a munkavállalók saját maguk a napi feladataik megválasztásáról. Az eredmények ebben a tekintetben sem meglepőek: a Skandináv országokban a legnagyobb az autonómia, legkevésbé Magyarországon és Bulgáriában. Miért érdekes ez az internetezés szempontjából? Mert a bizalmat összefüggésbe hozták az internethasználattal: a fejlett kapitalista országokban a munkavállalóban megbíznak, akik magas autonómiát élvezhetnek munkahelyükön. Ezen a területen sem meglepő eredmény, hogy leginkább a skandináv országokban és legkevésbé a korábbi szocialista országokban bíznak meg az emberek egymásban.
Mi a helyzet a bejegyzés címében is említett értékekkel? Az ESS kutatás során a Shalom Swarcz által kidolgozott érték-tesztet is kitöltették a résztvevőkkel. Ennek eredményei alapján három értékmintázat rajzolódott ki: altruizmus-univerzalizmus, individualizmus, konformizmus. Ezekhez kapcsolódva három értékrend-típus is egyaránt szerepel a kutatásban.
„Cselekvők”: önmagukat tartják az értékek hordozóinak, sok bennük a tolerancia és az altruizmus. A boldogságra, gazdagságra, a másokon való segítésre törekednek.
„Szenvedők”: ők egyáltalán nem ismerik a munkahelyi autonómiát, gyanakvóak, gyávák, az államtól várnak mindenre megoldást.
„Lázadók”: a tagadás uralkodik bennük. Elutasítják az etatizmust, nincs bennük sem bizalom, sem tolerancia.
Az értékrendek és az internethasználat közötti összefüggések azt mutatják, hogy a cselekvők csoportjába tartoznak a rendszeres internethasználók többsége, és a legkevesebbet internetezők alkotják a szenvedők csoportját.
Munkahelyi autonómia és internethasználat hogyan kerülhet összefüggésbe? Alapvetően szerintem a bizalom a meghatározó. Általában azon országokban magasabb az internetezők aránya, ahol rendezettek a munkahelyi viszonyok és megbíznak a munkavállalókban. A kutatás eredményei sajnos hazánk szempontjából nem kimondottan szívmelengetőek, de kirajzolódni látszik a követendő példa, láthatóvá válik merre kell haladnunk a fejlődésben.
