Virtuális vagy valós tér? Ami virtuális az nem valós?
A mai ember virtuális valóságban él. A virtuális térképek napjainkra mondhatjuk, hogy átvették a papír alapú térképek helyét, melyek a hétköznapi ember számára is egyre inkább használatosak és természetesek.
Ezeknek a virtuális valóságoknak a létrehozása sokkal hosszabb ideig tartott és több nehézségbe is ütközött, mint elterjedésük. A nagyközönség igényeinek kielégítése nem egyszerű, használhatónak és informatívnak kellett lennie a virtuális valóságoknak informatívnak kellett lennie ahhoz, hogy széles körben elterjedhessenek. Ezek a virtuálisan létrehozott valóságok nem mentesek a manipulációtól sem. Üzleti, esetlegesen politikai érdekek is közrejátszhatnak információk elrejtésében, vagy éppen közzétételében. A beprogramozott és megosztott információk szűrése velejárója ezeknek a virtuális valóságoknak. Könnyű félrevezeti a felhasználót, szándékosan téves irányba manipulált információkkal. Ennek tudatéban kell kezelni ezeket.
Adatgyűjtés – manapság mindennapjaink része, de korábban nem volt ennyire elterjedt. Egyre közelebbről és egyre pontosabb információkat tett lehetővé a technikai fejlődés. Az adatok mennyisége és minősége is alapjaiban változott meg. Gondoljunk csak a repülőgépekről készített kezdetleges gépekkel készült felvételek és a mai műholdas eszközök képeire? A növekvő adatmennyiség magával vonta az adattárolás professzionalizálását: megtörtént a digitalizálás. Hatékonysága miatt mára annyira elterjedt ez a világ, hogy manapság a digitális és virtuális terek mindennapjaink részéé váltak.
Ezek elterjedése nem jöhetett volna létre anyagi források nélkül. Maguk a technikai újításokat kezelni képes eszközök hatalmas összegekbe kerülnek. Egyrészt folyamatos frissítésük idő és emberi tudás igénye. Egy-egy virtuálisan létrehozott tér létrehozása és karbantartása felettébb költségigényes.
Mára odáig jutott a fejlődés, hogy a virtuális tereket csoportosítani is lehet: az egyik ilyen egység a turisztikai kalauzok. Ezek olyan virtuális terek, melyek lehetővé teszik, hogy egy-egy múzeumban sétát tegyünk anélkül, hogy felkelnénk az íróasztalunk mellől. Második csoport a több dimenzióban ábrázolt látványosságok, harmadik csoport a 3D-s portálok. (ilyen a Google Maps is). Negyedik csoport az olyan portálok csoportja, melyek már képesek a virtuális térben létrehozott interakciókat kezelni. Ilyen a nagyon elterjedt World of Warkraft nevű játék (későbbi bejegyzésemben, a hálózati kapcsolatoknál még említést teszek róla) A legfejlettebb csoport a virtuális tartalmak megjelenítésére képes mobil felhasználású termékek, pl: mobil GPS stb. Ezek az eszközök hétköznapi életünk részét képezik, az eszközök elérhetőek a hétköznapi ember számára is, így igényeink is egyre kiterjedtek, minőségbeli követelményeinket megnöveltük. A modern ember számára a gyors információáramlás elengedhetetlen. Ezen eszközök használata során mindenesetre érdemes gondolni az ésszerű felhasználásra is, nem elfelejtve a valós környezetünket. :)
